Postingan

Tansa O Sériu Liu?

Gambar
Iha loraik,   wainhira lalehan sidade Baucau nakfilak ona ba osan mean, iha ne’eba mak ha’u sei hetan o tuur husi estrada sorin Loja Tam Kim Jing oin. Hatais jumper GAP koor malahauk ho motor Honda azul, tuur hakruuk finji an sériu. La hatene o hein sé, maibe o sempre iha ne’eba wainhira ha’u tuur hein Mikrolete. Loraik-loraik, matan ne’e sempre kaer toman o nia hateke ne’e.  Loron ida, iha viajen ida, ita la’o hamutuk. O foin dadalia ho ha’u ba dala-uluk hafoin ha’u hase’e o ho liafuan ‘hai.. diak ka lae?’. O fo kuinese o nia an ho naran B. Husi ne’e ha’u foin hatene afinal o mos mane-moedor ida.  B, Ha’u la imajina mane bele tauk liu hanesan o maibe laiha buat ida, se o mak nune’e duni ona. B, ha’u kontente hetan o nudar belun foun. La hatene oinsa no tansa, husi belun foun o sai mos ‘doben’ foun maski hadoben ida ne’e dalaruma la klaru ba ita rua durante ne’eba.   ‘Li… ha’u atu dehan buat ida maibe keta hirus e..’ O hateten mai ha’u wainhira loron ida ita pasia

Tebes Ka Imi Sei Halakon LPV?

Gambar
Tebes ka imi sei halakon LPV [i] ? Tebes ka imi sei la see liman tan atu simu PV iha loron aban wainhira hakat sai husi portaun uma-mutin  boot ne’eba? Tebes ka  imi bele  tau fali osan PV [ii] ba hirak ne’ebe presiza liu? Favor,  katak sai mai loloos ba... Ami nia oan sira balun selu eskola la kotu, tamba mestre be selu kotu-kotu, fo lisaun mos labarik sai kotu hotu. Ami nia laen sira hetan osan kiik, ami nia gastus be la kiik maski ami mesak ema kiik be loro-loron hare’e karteira ho fuan ki’i. Ami nia feen sira serbisu ho iis boot, koalia ibun boboot wainhira to’o mai  uma tamba  naha uma laran amenta boot. Ami haan etu-maran ho modo kangko ho aimanas,  imi han iha restorante diak nian be atende imi namanas. Ami hatais hena OB [iii] mesak tuan restu husi  tasi sorin, imi hatais hena mesak foun folin karun husi tasi sorin. Ami hela fatin mak pedasuk kiik-oan husi rendeiru [iv] nia kuartu sira, eh rai-rohan be ami nia ain nara

Wainhira Ita Haksolok Liu

Gambar
Wainhira ita haksolok liu tan de'it sasan, poder no rikusoin ruma ne'ebe ita iha ona, keta haluha katak  iha sa tempu de'it buat hirak ne'e bele lakon leet de'it wainhira akontese mudansa. Wainhira ita laran susar liu tan de'it sasan, poder no rikusoin ruma ne'ebe ita ladauk iha, Hanoin ba katak iha sa tempu de'it buat hirak ne'e bele mosu mai ita wainhira akontese mudansa. VZ

Hateke To'ok ba Laran

Gambar
Wainhira ita hare'e lekirauk basa liman hare're nia maluk lekirauk ida basa hirus-matan Keta hakfodak   Sira dalaruma hakarak basa liman atu halo kontente de'it leki-rauk ida be basa hirus-matan ne'e.  VZ

Aula Dezenvolvimentu Ekonomia

Gambar
Konseitu dezenvolvimentu husi perpektiva ekonomia antes iha tempu uluk (teoria ekonomia klasika) foka liu ba oinsa investe iha kapital material maibe ohin loron ekonomista sira hahu hare'e katak ineveste de'it iha kapital material de'it la garante sustentabilidade maibe tenki konsidera mos investimentu iha kapital humanu. Konseitu foun ne'e mosu tamba ekonomista sira hare'e katak rekursu material sei menus eh lakon neneik maibe rekursu humanu mak bele iha kapasidade atu jere rekursu material sira ho kreatividade oioin. VZ

Lisaun Ohin 7 Setembru 2016

Ironiku katak ema gosta ejiji ita atu tuir sira nia padraun (standar) hodi bele sai perfeitu iha isin nia forma, modelu hatais, edukasaun no atinjimentu material sira maibe haluha atu hare’e katak ema ida-idak ninia esforsu versus kondisaun ne’ebe nia hasoru ne’e relativamente la hanesan.

BIBLIOTEKA ‘CENTRO’ LOSPALOS

Gambar
Husi portaun boot ha’u hateke tuun ba fatin ne’e. Fatin be uluk sai nudar Eskola Sekundaria ida ho naran popular SMA 1 ka Eskola Sekundaria no. 1 de Lospalos. Fatin ne’e la dauk lakon nia matak husi duut sira be falun nia nia rai hanesan tapete boot ida. Haas huun boot rua sei nafatin hamriik metin iha kampu klaran ne’eba nune’e mos Ai – Matan-Dukur be hamriik tuituir malu iha uma ida be uluk sai nudar eskritoria mestre sira nian no ami baibain bolu de’it ‘Kantorr. Uma eskola tuan sira ne’e mos la dauk muda husi nia pozisaun uluk nian. Fatin ne’e hakmatek loos tan oras ne’e eskola sei feriadu hela ba Natal no tinan foun nian.  Ha’u hakbesik ba uma ne’e hodi lee uma ne’e nia naran ‘ Biblioteka Publika Distritu Lautem’ ,   hakerek ho tinta mutin mahar iha tinta koor azul nia leten maibe ema hotu bolu fatin ne’e ‘Centro’. Ha’u nia dada iis hanesan para netik lai tan admira ho uma oan ne’e. Ne’e ba dala uluk ha’u rona no mai vizita fatin ida ne’e hafoin tinan barak la mai ona ih